Mikor lesz, mekkora védettséget nyújt, milyen tartós lesz a hatása, mennyire lesz biztonságos? Kérdések, amikre senki sem tudja egyelőre a választ.

A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

A szálló por (szmog) koncentrációinak rövid kiugrásai különösen kisgyermekekben növelik a légúti fertőzések kockázatát.

2015-ös adatok szerint az elsősorban a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szálló por világszerte 4,2 millió ember halálát okozta. A magas ózonértékek miatt további 254000 haláleset történt.

A részecskeexpozíció és a hanyatló emberi egészség közötti kapcsolatot vizsgáló legújabb tudományos kutatások a finom (PM2,5) és ultrafinom (UFP<100nm) részecskékre fókuszálnak.

Az olyan esetek mintegy felében, ahol a „tisztázatlan eredetű tudatzavar” a vezető tünet, a neurológiai ok az elsődleges. Az esetleges vissza nem fordítható károsodások megelőzése érdekében fontos az ok gyors felis­merése és kezelése. Ideális esetben a sürgősségi felvételkor belgyógyász és ideggyógyász is részt vesz a beteg ellátásában.

Forgalmas utak okozta légszennyezettség növeli a demencia kialakulásának valószínűségét, derül ki a The Lancet című szaklapban megjelent tanulmányból.

A légszennyezés évente hárommilliónál több halálesetet okoz világszerte. Angol kutatók tanulmánya szerint az Európai Unió légszennyezést csökkentő rendelkezései az Unió területén évente 80 000 halálesetet előznek meg.

Olaszország egyik ipari városában már a nem túl magas finomszemcsés légszennyezés is növeli a betegfelvételt a kórház kardiovaszkuláris osztályán. Egy másik új vizsgálat azt mutatta ki, hogy a szennyezett levegő hatására a koszorúerekben fokozódik a kalcium lerakódása.